2016. január 2., szombat

how do you cure a lovesickness?


Úgy volt,hogy az Overlordról,Miyavi koncertől és az egyetemről hozok bejegyzéseket...és hát mind meg is van írva...félig.Valahogy olyan érzelmi viharba kerültem ami egyszerűen...kiborító.Hajnali 2 múlt én meg itt ülök az ágyamban és bambulok.Eleinte csak a sötétséget néztem,aztán a gépecskémet de egyszerűen már nem tudom mit kezdeni magammal.
How i discribe it... Volt egy srác...akin látszott,hogy valami nem oké,hogy valami bántja...és mit csinálok erre? Megkedvelem sőt...De... hogy is szokott lenni ez ilyenkor? A csávó észrevesz...együtt vagytok és segíted a nehéz időszakaiban...Meg a lófaszt. Nem tud úgy rám tekinteni...mégis volt valami.Nem tudom leírni pontosan mi volt,de nálam aludt...és volt pár dolog -semmi szexuális jellegű- . Aztán...Volt pár kisebb veszekedés de pár héttel ezelőtt egy nagyobb...az a lényeg,hogy csúnyán beszélt,én figyelmeztetés jelleggel töröltem facebookról aztán írt egy sms-est hogy gratulál aztán én válaszoltam elmondtam még egyszer,hogy hogy érzek ,ő erre megint kétségbe vonta magát,mire én megcáfoltam és...ahj már..
Van az az ember típus,aki azt hiszi nem érdemes a szeretetre és ezt minden áron belekarcolja önmagában és aki szeretni akarja azt eldobja.Nos valami ilyesmi szituáció volt. Azzal a szándékkal kezdtem el írni,hogy most panaszkodok egy sort,elmondok mindent, de útközben vagyis hajnal óta megváltozott a véleményem és a célom mert hát...Mostmár biztosan tudom,hogy nincs mindig Happy Ending,nem szeretnek mindenkit és néha az bánt  a legjobban akit szeretsz és bármennyire is tudod,hogy el kellene engedni,képtelen vagy rá és inkább kiélvezed azt ami megadatott és a többi időben pedig nagyban önmarcangolsz...Nos ez is az élettel jár.
A szerelem..egy hatalmas bűn..de egy olyan amire az embereknek szüksége van...hiába tudja, hogy rossz,hogy fáj,felvág szétcincál és a végén ott maradsz minden védelmeddel a földön,hogy azokból ismét építkezz, hogy ezúttal...senkit ne engedj át és ott maradj magadban egy fallal körülvéve.
De amíg a padlón vagy...mit tehetsz? Hogyan állhatsz hozzá? Milyen motivációval kezded el az építkezést? Ki húz fel a sötétségből? Mi motivál? Mikor fogom abba hagyni a miértek fájdalmas keresését...?


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése