Hahaha ismét itt :D három napja van megnyitva a blogger.Három napja gondolkodom mit is kellene írnom.Egyszerre jut eszembe minden és semmi.Az utóbbi időben youtube-on ténykedtem.Felraktam pár videót.Kaptam támogatást hogy rakjam mert érdekli és hasonlók.De elsősorban én egy blogger vagyok..szóval szégyen gyalázat hogy elhanyagoltam.Legalábbis az én szemszögemből az.De ennek a youtube-os cuccnak hála olyat tapasztaltam ami....megdöbbentő és szívet melengető volt egyszerre.Van egy videóm ahol az étkezési zavarokról beszélek.Ott beismertem azt hiszem hogy volt rá precedens hogy bántottam magam....Egyik osztály társam megnézte ezt és oda jött hozzám az iskolában elvont és megkérdezte hogy igaz-e?Bántottam magam?és megkért hogy ne csináljak hülyeséget. Tudjátok ő az osztály egyik menő csaja.Petra.Nagyon kedves lány és egyszerűen...ledöbbentem hogy oda jött kérdezte érdekelte.Ez annyi mindent elindított bennem...Igen bántottam magam.Igen sokszor vonz a halál gondolata de gyáva vagyok és valahogy jobban vonz az élet.És nem tenném ki a környezetemet a halálomnak.Elgondolkodtam.Minek is érzem magam?Semminek.Vannak céljaim?Természetesen.De most kezdenek halványulni.Már nem is tudom mit akarok.De mit fog látni egy ismeretlen ember ha vissza olvassa azt amit itt hagyok?Egy emos depresszív idiótát?Vagy azt aki vagyok?Nagy kérdések.Tudjátok az embereket néha olyan könnyű át ejteni.Egy mosoly egy kis vidámság.És voilá.
Tanultunk irodalomból a csinovnyikokról.Azt mondták hogy felesleges emberek.De szerintem nem azok.Példaként vannak feltüntetve hogy hogyan NE éljünk.Mostanában sokat nézem az embereket.Egy részről döbbenet és düh lesz rajtam úrrá olyankor más részről valami megfoghatatlan nyugalom vidámság.Mindenki biztos találkozik olyanokkal hogy ha nem lenne ki kellene találni.Ezek az emberek valahogy feldobják a környezetüket nem? Vagy lehet csak én látom így...Vagy hogy van az hogy az emberek csoportban levetkőzik önmagukat?
*
Az emberek...nem értékelik azt ami megadatott.Legyen szó életről,tehetségről,adottságról.Hiába nem teszik kapzsik és önzők.Egocentrikusak.Látják mi folyik körülöttük de a saját valóságuk fontosabb.Csak az a vicc hogy a mai világban pont ez teszi az embert emberré.Ami hibás.Mert aki önzetlenül akarna segíteni azt csak lenézik meghurcolják ha a békét keresed gyávának bélyegeznek.Olyan érdekes hogy ezek nem gondolnak bele hogy ezzel a viselkedéssel hova jutnak.Hova taszítja majd őket.Csak...élnek.Erre mondják azt hiszem hogy éli világát.Csak hogy ez egy hamis világ amin kívül csak az van amit ő megtagad.Pedig lehet hogy pont ott találná meg amit keres.Csak a szűk látókörük miatt begyepesednek egy maguk és a környezetük által elvárt szerepbe.De ezt csak ők tudják ledobni magukról és legbelül tudják hogy minnél tovább viselik annál nehezebb lesz és annál nagyobb az esélye hogy ők maguk az egyén a saját személyiségük eltűnik és ez olyan szomorú és dühítő egyszerre.
*
Mondjuk ezt pont én mondom...Aki sokszor csak üldögél és elmerül a saját világában és nem akar tudomást venni hogy mi történik mellette.Mondjuk csak mellettem.Mert nem akarom hallani azt a "nő" személyt....Mondjuk ez nálam tipikus.Alkalmi süket és vak vagyok.Ha valamiről nem akarok tudomást venni akkor nem is fogok.Ha valamit el akarok érni akkor nem állíthatnak meg.Legyen szó bármiről.Amíg az erőmből futja nem hallják azt tőlem hogy "Feladom".Sokszor nézem magam semmibe.De valahogy értékelem hogy ha az emberek legalább elismerik hogy nem vagyok idióta.Van véleményem.Persze sokszor beadom direkt azt hogy hülye vagyok.Mondjuk csak azoknak akik ettől boldogabbak.
Nekem is van világom.Egy olyan álom világom aminek nincsenek határai.Mert azokat csak én szabhatom de nekem nem áll szándékomban lekorlátozni önmagam.Sokszor vagyok szomorú.Sokszor teszek önmagam ellen vagy épp feledkezem meg arról hogy milyen is vagyok,ki is vagyok.De nem bánom mert így vagyok én én.Akinek nem tetszik...így járt.Lehet neki megjátszok egy totálisan más embert,azt akit ő elvár de legbelül ugyan az az ember leszek.Sok mindennel vádoltak már.Közönséges,ribanc,idióta,gyerek,felesleges ember,mániákus,oktalan,furcsa,más.Az emberek dolga hogy mit gondolnak rólam.De könyörgöm....stabil véleménye csak úgy legyen az embernek valakiről hogy ismeri.Amúgy is...ne keverje össze senki a viselkedést és a személyiséget.Mert a viselkedés függ a környezettől míg a személyiség maga az ember.
*
Amíg élek írni szeretnék.Írni hogy emlékezzek és hogy ha valaki hasonlót érez akkor tudja.Nincs egyedül.Tudom hogy gyermeki vágy az egész de ez valahogy megnyugtatja az amúgy mindig pörgő gondolataimat.
Tudom hogy sokakat csak azért bántanak mert ők éppen Japánt és Ázsiát szeretik vagy egy egészen más hobbinak hódolnak mint az átlag.Ezeket az embereket nem szabad magukra hagyni.Mert ez...ez a közösség ezek az emberek....annyira különlegesek és kedvesek....Mégis sokan nem értékelik őket.Aki felvállalja önmagát az mindig is bátrabb és sérülékenyebb lesz azoknál akik meglapulnak mert nagy támadási felületet hagynak.De merem remélni hogy lesz mindig mellettük valaki aki túl segíti őket a lelki nehézségeken.Minimum egy jó barát egy lelki társ egy személy akiben bíznak és ő is bízik benne.
*
Volt eddig 2509 blog megtekintésem,twitteren 324 követőm és youtube-on 598 megtekintésem.Ezért rettentő hálás vagyok :) úgy őszintén.
 |
| Arigato mina-sama ♥ |
