Érzelmek hadával küszködve hagyom,hogy lehúzzanak a sötétbe.Eltörjék szívem tükrét és táncoljanak minden darab élén.Lent feküdve a fénysugárral megvilágítva nem tudom mit kellene tennem,felemészt a kétségbe esés magva.Nem tudom,hogy hova menjek s mit tegyek,hogy mit várnak el tőlem az emberek,de legfőképp egy valaki.Bár nagy kérdés vajon ki.Szükségem van erre a valakire,hogy ne essek szét egykönnyen.Tudom,felesleges rá vágynom,hiszen a sötét élet másfelé von.
