Sensei és Sama kalandjai~Macska egér játék~

Na ez egy rövidebb feji de mára ennyi tellett tőlem~

Sensei és Sama kalandjai

Macska egér játék

2. fejezet

Pár órának tűnő perc után a vigyorgó ember odasétált Akito mellé és hozzá simult.

-Mi a neved szép fiú?-kérdezte búgó hangon.Mire Sensei elpirult.

-A-Akito Ma-Masasanume.-nyögte be akadozva.Uhh ezek szerint tényleg bejön neki...Hirtelen a kis fekete került a látó terembe.El akart mellettem rohanni de e helyett nekem szaladt.Mit szépítsem elvágódtam.De mentségemre szóljon hogy nem csak én.Mivel a kis cuki gyerek rám esett...És mit ne mondjak a törülközőjét már nem szorongatta.Teljesen összesimultunk.Uuh...Szerintem olyan színem lett ettől hogy a paradicsom hókának tűnhet mellettem....de Ő sem volt jobb passzban.Ahogy szinte fekete szemeit rám emelte...megszűnt körülöttünk létezni minden.

-Gomenasai!-ugrott fel ezzel megtörve az idillinek érezhető pillanatot.De a kendőt hiányát még mindig nem vette észre.Így még tovább vörösödtem mármint ha lehetséges.

-Semmi baj...De   hogy is mondjam...-kíváncsian nézett,mire csak ráböktem mire végig nézett magán.És nagy sajnálatomra felkapta a kendőt és és eltakarta magát,aztán elrohant.Na jó ez a gyerek folyton csak rohangál.Vajon rokonok a portás gyerekkel?Tettem fel magamban a kérdést.Tekintetem vissza vezettem Akitoékra akik ugyan abban a pozitúrában voltak.A fekete hajú Seme-sama döbbent szoba társam hajával játszott majd egy mély sóhaj hagyta el a száját.

-Sajnos mennem kell Akito-chan.De biztosra veheted hogy még fogunk találkozni és lesz közös programunk bőven-tette hozzá egy ragadozó vigyorral.Majd elsétált arra amerre az előtte futó.

Akito csak döbbenten pislogott.Nem tért magához fele.És mivel én már így (hozzá képest nagyon) magamhoz tértem felálltam és mellé sétáltam.Megbökdöstem.Semmi.Halkan szólongattam,semmi.

-Na jó!-azzal belecsíptem.Erre megugrott.

-Mi van?Mi történt?-pillogott jobbra balra.

-Semmi.Csak úgy néz ki magadra szedtél egy pedomacit.-vigyorodtam el.Erre pislogott mint egy kis őzike.-Na de menjél fürödni fele.-csak bólintott mint aki itt sincs majd bement zuhanyozni.Vissza mentem a szobánkba és levágtam magam törökülésbe az ágyam közepére.Na mármost ha ezek itt laknak akkor ők is az egyetemhez tartoznak.Mi ugye a tanárok emeletén vagyunk ergo ők tanárok?!! Na nee.Seme-samából még ki is nézem,de a kis fekete is? Ejj nem lesz ez így jó...Mondjuk mennyi az esélye hogy ők is tanítsanak minket?Szinte semmi...Legalábbis remélem.Mert egy ilyen eset után a katedra 2 oldalán találkozni.Csak nem lesz akkora rohadt nagy balszerencsénk....Legalább is ezzel győzködtem magam.Ebben a pillanatban szinte belebegett Akito és belezuttyan az ágyába ahol Yum-Yum rögtön hozzá dörgölőzik.Én is elmentem hamar lezuhanyozni és mire vissza értem már Sensei aludt édesdeden.Befészkeltem magam az ágyamba ahol rögtön mellém bújt és a dorombolásával átsegített az álmok világába.

(Másnap reggel)

-Rockyyyy!-hasított át az édes tudatlanságon Akito hangja.

-He?-dugtam ki az orrom a takaró alól.

-Gyeregyeregyereeeee!-ezt felhúzták reggel?mert én úgy tudtam nem aktív hajnalok hajnalán.

-Jó.-Már fel volt öltözve a kis hiperaktív és minden látható jel szerint rám várt.-Ha ki mész esetleg fel is fogok öltözni.-szóltam rá.Mire haptákba vágta magát és kisietett.Aránylag hamar megvoltam a reggeli teendőkkel így jobb kedvel vágtam neki az első egyetemi napnak.Rögtön történelemmel kezdtünk mindketten és mivel Sensei jól tájékozódik időben be is értünk.A tanár késett.Nem is kicsit.Az összes japán diák minket bámult.Legszívesebben rájuk ordítottam volna hogy: Mi van nem láttatok még fehér embert?! És ahogy ránéztem Akira ő is így volt ezzel.Ebben a pillanatban kivágódott az ajtó és szinte berobbant a tegnapi rém álmom.