Pain

Ez tulajdonképpen nem vers de abba a szekcióba fog kerülni...na szóval kezdem^^

Hát mit ne mondjak...Nem jól telnek a napjaim.De az  abban nem akadályoz meg hogy nagyon hülye legyek.xD Sokkal könnyebb a bánatot és a fájdalmat mosoly mögé rejteni:)

Úgy hogy most egy kis elmélkedést fogok írni a fájdalomról.Meg még pár dologról.Az igazat megvallva nem tudom még hogy miről fogok írni.Majd eldől miközben írok.

Akkor kezdem is.Ezek idézetek egy kis kibővítem őket a saját észrevételeimmel.

A fájdalom barát. A legjobb barát.

Az jelzi, hogy életben maradtunk, akármekkora is a seb. Az jelzi, hogy minden ami megtörtént, tényleg megtörtént, és nem csak álmodtuk az egészet. Emlékeztet arra ami történt és soha el nem feledteti velünk. Fontos pillanatokra vezet vissza, megtanít kijavítani a hibát és erősít.

A fájdalom barát. 

Mindig ott veled, mikor mindenki más elfordul tőled. Mindig éltet a maró folyadék a zsigereidben, még ha pokolian éget is. Mindig ad tanácsokat amikor kell. Mindig elhozza a remény szikrályát, s a változás szelét. Mindig segít visszatalálni önmagadba. Ő az aki mindig a legjobban szeret téged, mikor senki más nem. Mindig menkülhetsz az ő szárnyai alá. 

Pokolian fáj, meghalnál csak hogy menekülj, bármit megtennél, hogy elmúljon. Mar, éget, szaggat, leteper. Alig kapsz levegőt az erejétől. Fuldoklasz ha csak rá gondolsz, súlya összenyom. Kicsi leszel tőle, hallgatag és sírós. Mintha minden percben a mindenség puszulását gyászolnád. A fájdalom öl. De mégis, mindezek ellenére...

A fájdalom a legjobb barátod. S mindig megtalál téged. Mindig visszatalálsz hozzá. Mert sosem hagy el, amíg élsz. Ő az aki ha szükséged van rá, azonnal ott terem. 

A fájdalom barát...

Hát ez volt az idézet.És ehez nem tudok hozzá fűzést írni.Mert ez sajnos így van...Na de mindennek a pozitív oldalát kell nézni ;)

Ennyi volt szép volt vidámnak nem volt mondható bejegyzés.

Na XOXO Roo