2016. március 30., szerda

Why i like Japan ?







First of all,i apologize for my bad english.





Than...How i start it.. Why I like Japan?
It's a simple question..but hard to answer it. I'm thinking it since...last monday maybe but my mind always create new reasons. But now I'm sitting in my bath and easier to write.
Firstly... How I met this culture? It's pretty simple. In the Tv. Dragon Ball, Pokémon and Yu-Gi-Oh! series were my childhood h. I was really young...like 3 or 4 years old when I watched Pokémon with a big eyes and i didn't miss any of episodes. I didn't know that it's anime,but a feel it's different. Than come Dragon Ball,Inuyasha,Tokyo Mew Mew and like these. Ah man...I like them now too.Than A+ and Animax came into my life. I started to know it's japanese and call anime and these little things. These are different because kids must to think   about : "What's happened? Who is the bad guy ? Whose fault is that situation? "and like these questions. But maybe just i was too strange kid.Who knows?~
When I was older I started to search information about Japan. I didn't faund a lot in hungarian cause peoples here don't really care Asia. In this time i was...10 or 12 years old and here came Nana into my life. Nana was the reason why i started to like japanese music and dare to be myself...
Than I found Miyavi,Lm.c ,Gackt and Gazette. Their music...help me a lot and touch my heart. In this time i was....really depressive person. I don't really know why,but i didn't find the reason to live but there was my curiosity.
I wanted to know more and more. Than i started to use internet and decided: In the future...I will go to Japan.
Ahw god...seriously there are so many matsuri (festival) and tradition and when you know more you realise that you know nothing and of course you want to change it. 
I was that strange kid Who always was alone,didn't talk and live ín her own world or just read (very often) and listen  japanese music.
3 years...in the hell. I have 1 friend. Of course I could talk with everyone but i don't want. Because sometimes(usually>-<)...it was so boring. But... I started to write poems...I felt better and I had more energy. After it I started to watch Bleach. Of course I like Ichigo,but i like more Kira Izuru,Ichimaru Gin,Hisagi Shuhei,Urahara Kisuke,Ukitake Jushiro,Kyouraku Shunsui and later Grimmjow jeagerjaques and Ulquiorra Schiffer. So in this time my head was full of with sexy Kira Izuru.( Don't ask why,but i like him :'D ) aand because of it I started to write. I was so bad... but I love it :D Than....the next year I met my ultimate Sensei...because of Japan... She is a really good person...I can't imagine my life without her. In this year I met Rei-san too.She is an amazing artist. I'm always jelous her drawings. (>.<)>  And it was just the beginning. I met so many kind and lovely person beacuse of this little country. I was alone mostly but usually I was not lonely. I had hope and this thing constant in my life.Of course now I know about the country's dark side and I accept it.
In the last year I started to watch some japanese vlogger or ppl who lives there like TheAnimeMan,Einshine,Rachel&Jun,SharlainJapan and like them. I really enjoy it~ They show me a different view of this beutiful island.
So..Why I like Japan? I like it because it's so colorful,has beutiful culture, honor the old peoples,They are so strong and proud and give me help,friends,goals,hobbies,standards and I'm here.... because of Japan...:)
I can't say enough: thank you .


OMG I'm so embrassed...My english is really bad but it's one way to improve it....
Ahw...That's all...>//< So... Bye Bye ^///^







2016. március 28., hétfő

K-pop News (Exo)



Az EXO manapság az egyik...legfelkapottabb K-pop banda. Az SM-nél pedig  egyfajta második SuJunak indult (ahogy én láttam). Ez később változott meg. Sok mindent el lehet mondani erről a bandáról. Jót és rosszat vegyesen,azonban ha valaki képben van a fanbázisokkal,tudja,hogy az övék....hajlamos felettébb agresszíven fellépni. De ez a bejegyzés nem erről fog szólni,mivel kivételesen az ő kárukra történt egy incidens. 
Shanghai,Kína. Exo koncert kezdődött 19:30-tól és elviekben tartott volna 22:00-ig. Eléggé színes előadásnak volt beharangozva,ami megmutatkozott a jegyek árán is. Mivel egy jegy 1500 dollár között mozgott és aki megúszta ennyivel az örült a kis fejecskéjének.
Azonban a fanok nem azt kapták amit vártak.  Lay meg sem jelent,mivel elfoglalt volt a forgatásokkal és a koncert kb egy órával hamarabb befejeződött. Nem meglepő hogy a rajongók,kiborultak és követelőztek. Az eseményt szervező felek állításuk szerint mindent megtettek amit a szerződésbe belefoglaltak. Tegyük hozzá,hogy nem ők személyesen rendezték ezt el,így próbálnak kibújni a felelősség alól. A harmadik fél aki elviekben felelős volt a szerződésért, eltűnt,vagyis nem tudták elérni. Ami felettébb érdekes,és felelőtlenségnek tartom,hogy nem tartották szemmel azt,akin függött a bevétel...Na mindegy. Kivételesen az SM nagyjából vállalja a felelősséget és a csalódott rajongók számíthatnak valamennyi visszatérítésre. Voltak olyan pletykák,miszerint azért nem tartott ameddig mert nem fizették ki őket és fent akartak maradni a színpadon, meg rosszul érezték magukat a fiúk amiért csalódást kellett okozniuk a rajongóiknak. Speciele,hogy ha nagyon akarták volna,akkor fent maradhattak volna a színpadon,hogy piciny lelkiismeretükkel ne legyen ilyen probléma,bár ez azt jelentette volna,hogy nem hogy az idejükből veszik el x mennyiség,de nem is kapnak érte bevételt. Elviekben. Bár szerintem a fanok költenek annyit ,hogy ezzel ne legyen problematika... Na mindegy. Ezt egy elég érdekes szituációnak gondoltam ezért a lenti cikk alapján szántam rá egy bejegyzést,mivel bármennyire is kezd kiesni a kpop az életemből,még szeretem és változtatni akarok ezen+ EXO téren Chanyeol nagy kedvencem...úgy hogy már csak érte is figyelgetem a híreket. Jelen esetben teljesen a fanok oldalára állok,mivel ez pofátlanság ilyen jegy ár mellett. Kíváncsi leszek lesz-e folytatása az ügynek hivatalosan,vagy valamilyen online platformon.



Forrás: http://kpopherald.koreaherald.com/view.php?ud=201603281328359412685_2



2016. március 20., vasárnap

Girugamesh koncert?




Sziasztok Drágáim~


Volt egy ideje mióta ide írtam...De meg volt az oka. Pörgött minden és szinte egy szabad percem sem volt.Ha meg volt is,akkor vagy aludtam vagy tanultam,de nem feledkeztem meg közben nézelődni sem és nem rég realizáltam,hogy a Giru magyarba jön :O Komolyan. Ledöbbentem,mivel az új lemez a Chimera nagyon tetszett. Főleg a Wither mind. Valahogy nagyon megfogott ahogy az üvöltés és az az igazán lágy hang összemosódott. Eleve a cím...Hervadó elme... Így leültem,hogy wait what.Aztán ugye megnéztem az angol felirattal és a szöveg is megfogott nem csak a hangzás. Pedig abból és az érzelmekből amit keltett bennem,nagyjából el is találtam a szöveget. Amikor ezt írom akkor már megtalálható magyar felirattal is...szóval azt ide beszúrom szépen


Régebben nem nagyon szerettem őket,de most eléggé...átjött amit csináltak. Anno fiatalabb fejjel egy enyhe Dir en Grey kópit véltem felfedezni de...Mára ez már megváltozott. Ahogy sok minden. Megváltozott a hozzá állásom a zenéhez és az is amit keresek benne. Vagyis nem megváltozott,hanem véglegesen letisztult. Persze jogos kérdés,hogy akkor most mire is gondolok,de nem igazán tudom megmondani. Régebben is ugye inkább szívvel,videóklipp nélkül választottam ki a kedvenc számaimat,de ez annyira megerősödött az utóbbi időben,hogy például most tudtam meg,hogy hogyan néznek ki a Giru tagok :'D  Mondjuk ha ez számít valamit akkor ha jól rémlik akinek instája volt azt bekövettem>< Na így néz ki,ha valaki próbálja menteni a menthetőt x"D 
De tényleg...kevés zenekar maradt,mivel inkább a vocaloidokra kattantam rá valamiért. De majd ezt is ki fogom fejteni rendesen egyszer. Vissza térve a koncertre. Eléggé gondolkodom rajta,hogy megyek és fényképezek és vlogolok.De ez valószínűleg áprilisban fog eldőlni.  Kíváncsi lennék rá,hogy milyen lenne...mivel a Miyavi koncert nagyon nagy élmény volt... és a jegyek ára nem különbözik,tehát egy olyan 7000 FT-ból kijönne. Szívesen megtapasztalnám őket élőben... aah...

Nos ez egy ilyen se ilyen se olyan bejegyzés lett >-> ,de ha ez jelent valamit,dolgozok még jó páron és próbálok most már valami rendet kialakítani.Szépen fokozatosan.
Na de ennyi voltam mára... 
Bye byeeee


2016. január 29., péntek

Murasakibara Atsushi fanfice part 2


Purple Giant and Sarcastic Snow White



Erősen pislogtam,hogy hátha csak egy rossz álom,amit látok.Komolyan…Hogy lehet megbukni pont jóformán a humán tantárgyakból…De ha mindezt figyelmen kívül is hagyom…hogy a viharban képes valaki megbukni rajzból?! Már nem azért a pár yenért…Ennél a tanárnőnél szinte lehetetlen. Annyira jóságos és naív,hogy egy pálcika emberbe is belelátja a mélységet. 
-Ööö…Murasakibara-san…ezt,mégis hogyan…? –kérdeztem rá picit habozva.
-Hm? – nézett le értetlenül nyammogva.
-Hogyan sikerült ezeket az érdemnek nem nevezhető jegyeket összehoznod?- pontosítottam. Erre csupán egy kicsit kezdte ráncolni az orrát.
-Unalmasak.- csücsörített. Istenem…Ez a válasz…Mennyiszer hallottam már a húgaimtól…  Tipikusan a tehetséges emberek felfogása,akik tudják,.hogy ha próbálkoznak sikerül minden,de ahhoz,hogy próbálkozzanak fel kell kelteni a figyelmüket,ami egy másik sokkal nehezebb feladat. Nekohimével is megszenvedtem rendesen ilyen téren.
-Lehet,hogy azok,de csak azért mert nem jól állsz hozzájuk. – kifejezetten kedvesen dorgáltam meg,de az arckifejezése nem változott csak felszegte a fejét.
-Akkor sem akarom. – El kellett fojtanom a nevetésem,komolyan…Akár egy hiperaktív gyermek,aki saját bevallása szerint a saját útját járja,de ezzel csak azt akarja elérni,hogy törődjenek vele. De ha már gyermek…
-Áh már értem. Tehát képtelen vagy rá. – szinte megdermedt és az ér kezdett kidagadni az fején. 
-De képes lennék rá.- megváltozott a hangja.
-Nem hiszem. Végül is,ezek a jegyek azt mutatják,hogy nem vagy elég jó ahhoz,hogy minimum hármast elérj…sőt –Hetykén lenéztem az előttem lévő ellenőrzőre- Talán egy óvodás intelligencia szintjét sem ütöd meg. –Erre felpattant és a padra csapott.Minden leesett.
-De igen is képes vagyok rá! Nem vagyok hülye! – kiabálta kiborulva.
-Oooh tényleg? Bizonyítsd be. 
-Be is fogom! Jobb leszek mint te! –pff…nem bírom.Kicsattant belőlem a nevetés.
-Rendben Murasakibara-san. Örülök,hogy mindent bele fogsz adni és számítok rád mint rivállis. – felnyújtottam a kezem kézrázás miatt de ő csak meredt rám. Azt hiszem leesett neki,hogy mit mondott….- Oh és megnyugtatlak,ha vissza vonnád ezt a csodálatos hadüzenetet és miattad esik kár a megítélésemen meg fogom találni a megfelelő módszert arra,hogy bosszút álljak.- enyhén eltátotta a száját de megfogta a kezem és megszorította. Kezd vissza térni a morcos,kényes megszokott Murasakibara Atsushi akit eddig láttam.
-Olyan vagy mint Aka-chin…- Morgott maga elé és vissza ült a székbe. –Mutasd meg a tiéd. Úgy fair. – Egy kis töprengés után oda ballagtam a padomhoz és kihalásztam az én kicsi füzetecskémet. Ahogy vissza értem,kinyitva letettem elé és picike mosoly kíséretében figyeltem az arcát. Néhány izma rendült csupán meg amikor szembe került azzal,hogy csak a legjobbal érem be. Aztán elért a testneveléshez. Nem volt jegyem. Szinte már analitikusan,szakértőként végig nézett rajtam.
-Miért? –Kérdezett rá nyíltan.
- Azért mert unalmas és nincs hozzá kedvem. 
- Ha én is,akkor te is.
- Nem.
- De.
- Nem vagyok hajlandó.-lehajolt hozzám és amikor az arcunk egy vonalba került semmitmondóan bele nézett a szemembe.
- Akkor viszlek .- Bele néztem mélyen a szemébe és láttam,hogy nem viccel.De én  sem. Sokmindent eltűrök,de azt,hogy az a nő ugráltasson,na azt pont nem.Nem hiányzik se nekem,se neki. Pont megfelelő a mostani helyzetünk. Félévkörül elmegyek az igazgatóhoz,elviszem az Angels igazolását az edzésekről és ennyi meg egy Bambi.
- Akkor viszel,de én nem csinálok semmit.- egy enyhe mosoly bukkant a szája szegletében és a szeme szinte vibrált.
- Más vagy,mint amit elképzeltem.
- Te pedig pontosan olyan. -  Mély sóhaj kíséretében felálltam és elkezdtem összepakolni a cuccom. Senki nem ült Murasakibara mellett. Bár megértem miért. Néha eléggé ijesztő lehetett a méreteivel. Mindent bezsúfoltam a táskámba,majd fogtam a padomat és megindultam,lassacskán topogtam vele szépen levírozva a többi között. Nem fogom a fejem felé emelni…azzal csak siettetném a sorsot.De hirtelen minden súly eltűnt a kezemből. Murasakibara fogta fél kézzel és minden akadályon átemelve lerakta a sajátja mellé.Majd mint akinek,semmi dolga nem lenne,szépen letelepedett a sajátjához és lehajtotta a fejét,mint aki aludni készül. Most…ezt meg kellene köszönnöm? Végül is én nem kértem,de magától tette. 
-Köszönöm.-  eléggé méltóságteljesen sikerült bejelenteni…no de sebaj.Leültem és egy jegyzet füzetet kotortam elő.Egyenes háttal ültem a padban és egy ideig csak meredtem a füzetre. Kell valami alap terv vagy irány elv ahhoz,hogy minden tantárgyból sikerüljön neki javítani…Egy lila tollat előkapva felírtam a monogramját a lap tetejére. Nos…elsőnek azokkal kell kezdeni amikben van valami féle potenciálja. A háztartástannal lenne ildomos kezdeni,hiszen imád enni és valószínűleg élvezné a cukrászatot,főleg az elkészült ételek elpusztítását.A termet lehet el tudom kérni keddenként és csütörtökönként,ha minden kötél szakad akkor nálunk is mehetünk. Shiroki imádja ha vendég van mert akkor én főzök,már csak a vendégeink egészségi állapotára való tekintettel is. Nem mintha olyan rossz szakács lenne…csak hajlamos néhány dologból túl sokat használni,ami a tapasztalatlan étkezőnek nem okvetlen normális. A japán irodalomhoz és történelemhez tudok neki jegyzetet adni,hiszen Torának is készítek és az eléggé egyszerűen van fogalmazva.Aztán a világ irodalom és történelem…ott pár dolgot csak szóban tudok elmondani,de az is megoldható. Végül is nem halok bele,hogy ha jegyzetet kell készítenem,a már meglévő tudásomból. Rajzból,ha jól tudom,akkor projekt munkákkal lehet javítani és ha megkérem Minami-senseit akkor biztosan bele megy,hogy segíthessek Murasakibarának kibontani a művészi szárnyait. Aztán ének…kotta olvasással,zene elmélettel és történettel fel tudjuk húzni az átlagot akár négyesre is…Biológia..Na az már picit nehezebb ügy,a tanár úr eléggé szigorú,de megoldható.Bár készítenem kell pár jegyzetet. Mély levegőt vettem. Valaki figyel. Nagyon is. Érzem magamon a munstráló tekintet,mintha csak a színpadon vagy egy próbán esetleg egy versenyen lennék. Jelenleg idegesít. Mivel egy ember van rajtam kívül a helységben nemigen kell hú de sokat gondolkodni azon,hogy ki néz. Oldalra pillantottam és tényleg ő nézett. Bár próbálta a lelkem titkolni,hiszen alvást színlelt és csak az egyik szemével nézegetett,de azzal túl intenzíven ahhoz,hogy titokban maradjon. Van még mit gyakorolnia,kémkedés vagy éppen észrevétlenség terén. De egy részről aranyosnak is mondhatnám,hogy ennyire erőlködik. Már…Pedig még bele sem kezdtünk semmibe.Figyeltem egy ideig,majd amikor szépen lecsukódtak a szemei és egyenletesen lélegzett,hátradőltem egy kifújtam a levegőt. A lábaimat is kinyújtottam és nyújtózkodtam egyet. Minden izmom elnyúlt és ellazult. A jobb kezemet a szemem elé raktam és minden kifejezés eltűnt az arcomról. Kicsit néha azért fárasztó ez az állandó megjátszás és figyelés.Sokkal könnyebb lenne,hogy ha önző lennék és nem érdekelne senki magamon kívül. Nem kellene a családra,barátokra,iskolára vagy éppen bármire gondolnom és úgy változtatni a viselkedésemet,ahogy nekik tetszik. Főleg amióta itt vagyok. Mindig ügyelnem kell arra,hogyan viselkedem… Míg azért az Angels Pulgatoryban szabadabb voltam. Mindenki szabadabb volt hála Yaminak... Az idő egy részében nem kellett semmire se figyelnünk. Jóformán tombolhatott a saját személyiségünk úgy,ahogy akart,csupán győznünk kellett és viselkedni a Fehérekkel és a Szürkékkel. Ja igen,azt kihagytam,hogy a régi iskolánkban 3 egyenruha volt. Fehér,szürke és fekete. Az Angels Academy alapvetően el volt így osztva,hiszen a cég,ami alapította három igazgatóval rendelkezik és még felettük is áll egy személy. A három igazgató mindegyikéhez tartozik egy szín. Luna Angels-hez tartozik a fehér,Faustus Angelshez a szürke és Yami Angels-hez a fekete. Igen. Az unokanővérem fiatal kora ellenére igazgató. Megvan a saját oka. A három igazgató jelen van az iskolában és az egyenruhák jelentik azt,hogy ki patronál,kinek a tanításait követed,hiszen ez a három ember nagyon különböző. Ezért az egyenruhát viselő emberek is mások,más értékrenddel és ezért alakult meg a három ház. White Angels, Grey Angels és Black Angels. Menny,Föld és Pokol. De leegyszerűsítve a mindennapokban is megkülönböztettük egymást. Fehérek,Szürkék és Feketék. Valójában a megkülönböztetés nem teljesen igaz,mert csak a Fehérek hordták fent az orrukat. Jó elismerem,hogy a Szürkék is féltek egy picit tőlünk, a Feketéktől, de ez csupán azért volt,mert a Black Angels az Angels csoport kardja. Picit,na jó eléggé féktelen és szeszélyes kardja. Hiányoznak…Alig várom hogy ez a küldetés véget érjen és újra ott legyek. 
-Komolyan…Milyen problémás ez az élet nevű játék.- halkan szökött ki a számon,de az alvó férfiú azonnal megrezzent rá. Nagy nehezen feltápászkodtam és mellé sétáltam.-Murasakibara-san…ideje felkelni. Nemsokára le kell menned testnevelésre.-Erre bezzeg nem reagált…A kis pimasz. Bár… jó lenne,ha sokan lennének ilyen nyugodtak…és örülnék,hogy ha ilyen békés álmaim lennének. Lassan hatalmas fejére raktam a kezem és megsimogatta.-Murasakibara-san tényleg itt az idő elindulni. –Erre beletolta a fejét a kezembe,mint valami dörgölőző cica.
-Még egy picit…- ásított.Ismét megsimítgattam,mire tényleg lassan kezdett magához térni.
-Nem nem…..Ideje indulnunk.-Hatalmasat ásított és felkelt picit kócos fejjel,de ez valószínűleg nekem köszönhető.Ahogy álmatagon szétpislogott megakadt a tekintete rajtam és felkapott,minden jellegű tájékoztatás nélkül. 
-Ezt mire véljem?- kérdeztem rá a hóna alól,mire egyenletes tempóban neki indult.
-Most én jövök.- Nem igazán értettem,hogy mit szeretett volna ezzel mondani,de csak ment és ment. Én pedig mint valami krumplis zsák utaztam. Egyenesen bevitt a fiúk öltözőjébe majd nemes egyszerűséggel kinyitotta egy szekrényt és betett. Én pedig csak pislogtam a sötétben,hogy ez meg mi a tököm…de ez részlet kérdés. Pár perc után kinyílt az ajtó és kivett,mint valami babát és bedobta a cuccait.Ezután ismét kalandra vitt,egészen egy teremig,ami előtt Himuro állt.
-Muro-chin add ide a váltás pólód. – az említett hal efektus kíséretében bement a terembe és kihozott egy felsőt. A lila óriás mit sem várva elvette és tovább sétált. Ismét a fiú öltözőben állt meg és lerakott.- Vagy felveszed vagy én adom rád. És így történt,hogy inkább saját kezűleg felvettem és leültem.
-Nem. 
-De.
-De akkor sem.
-Milyen zavaró. –azzal ismét felvett és ezúttal az udvaron állt meg.- Masako-chiin,elhoztaaam- azzal levágott Araki-sensei elé. 
-Csak ide került Kagamine? – túl nyugodt hang..ijesztő.Oh…erről jut eszembe.
-Hát persze Sensei,mivel hoztak.-az ér kezdett dagadni a fején és elő vette a fa kardját.
-Murasakibara,csak fogd.Én addig kivégzem.-látszott rajta,hogy komolyan gondolja,de nekem már erre is megvan a tervem.
-Sensei…emlékszik Yamira? –erre ledermedt. Egy mély sóhaj után,dramatikusan folytattam. – Mert ő emlékszik önre. Már csak azért sem akartam ide jönni,mert akkor át kell adnom a kiránynőnk üzenetét.- egy pici remegés futott végig testén.
-Mit?
- „Alig várom, hogy újra játszunk Masako-chan. Remélem még mindig olyan szenvedélyes vagy mint voltál” és talán még azt is hozzá tette,hogy vigyázzon az unokahúgára,azaz rám. – Szinte minden szín kifutott az arcából. Vicces…áh meg kell majd köszönnöm Yaminak,hogy én adhattam ezt át és a kezembe adott egy ilyen fegyvert… 
-Te az ő..?
-Igen.
-Akkor meg mit keresel itt?!- ordított rám.
-Az egyenlőre ti-tok.
- 10 kör- jelentette be,vérszomjas arccal. Murasakibara karjaiban csak meglóbáltam a lábam és érdektelenül meredtem a nőre. 
- Ez nem meglepő reakció.Nem értem mi benne a szenvedélyes. 
-20. Murasakibara rakd le. Indulás. – Én neki álltam sétálni,a lilaság pedig lomha léptekkel futásnak eredt.-Futásró volt szó!
- Az ön részéről Sensei. – rám akart csapni a kardjával,.de egyszerűen eldőltem az egyik irányba és csináltam egy egyszerű fordulást,mintha csak a levegőben lennék és nem is várva semmire tovább mentem.Elkezdtem a talajt bámulni,hogy nehogy kitörjön belőlem a röhögés. De aztán elkezdett távolodni a talaj. Na…Már megint poggyász lettem? Felnéztem a centerre ,aki semmitmondóan bámulta az edzőjét. 
-Majd fut velem. – kezdek tompulni. Nem vettem észre,hogy vissza jött,sem azt,hogy mögöttem állt. Ez lenne az öregedés…? De minden esetre ez megdöbbentett rendesen…Hatalmas lépteivel,a gyenge kocogás is futásnak minősült a többiekhez képest. Így jobban átgondolva…nem csak a lábai hosszúak,de a karjai is. Hatalmas a tenyere és erős izomzatú. A korához képest. Ami azt jelenti,hogy nem megerőltető számára,ha engem cipel,de a saját maga és a méretei eléggé kikészítheti. Nem hiányzik,neki a plussz súly. Ráadásul.. Attól,hogy nem voltam itt,minden testnevelés órát megfigyeltem,ahogyan az edzéseit is. Szóval tudom ám,hogy megdöbbentő amit tett,éppen ezért nem szólt vissza az a nő. Haah….
-Nem fogok veszíteni. – puffogta magában ismét. Még mindig itt tart..?
-Hmm..Talán mégsem lesz olyan unalmas ez az év. – merengtem el hangosan.

2016. január 27., szerda

Throne of Glass-Üvegtrón-Könyv-Lovely Books-






Szerző: Sarah J. Maas
                                                               Kiadás éve:2013
                                                               Oldalszám:544



"Az ismert világ leghíresebb orgyilkosa. Celaena Sardothien gyönyörű és halálos. A sors nagy dolgokat tartogat a lenyűgöző, ifjú nő számára.
Távolvég sötét, nyomorúsággal teli sóbányáinak mélyén egy megviselt,tizennyolc éves lány robotol a rabszolgák között. Életfogytiglanig tartó kényszermunkára ítélték. Hiába képezték ki a földrész legjobb orgyilkosai. Hiába lett a halálos mesterség leghíresebb művésze. Elkövetett egy végzetes hibát. Elfogták.
A kegyetlen börtönbe egy napon különös látogató érkezik. Az ifjú és felettébb jóképű Westfall kapitány meglepő ajánlatot tesz a rettegett orgyilkosnak. Szabad lehet, ha előtte végrehajt egy hihetetlenül vakmerő és elképesztően nehéz feladatot. Az ország korona hercege bajnokot akar küldeni az apja halálos versenyére. Csatasorba állnak a birodalom legtehetségesebb tolvajai és legkönyörtelenebb harcosai. A küzdelem tétje az életben maradás. Ha győz, Celaena visszanyeri a szabadságát. Függetlenül attól, hogy képes lesz-e megnyerni a kegyetlen versengést, megrázó felfedezés vár az ifjú hölgyre. Már csupán az a nagy kérdés, hogy meglágyulhat-e egy orgyilkos kőszíve."


Na akkor kezdjük Celeana-val.Imádom ezt a lányt :D A személyisége szabados,vad,érzéki és halálos.Imádom ahogy helyre rakja a férfiakat.Igazi példakép.Nagyon sok rejtély veszi körül,ezt a fiatal hölgyikét,de ezzel még külön fűszerezést kap a történet.Nem az az igazán nőies forma,mégis ki merem jelenteni hogy mindenki fejét elcsavarja.Van néhány elbűvölően gyerekes momentuma,de nyugalom.Mindenkit elintéz.A múltja nem éppen a leg...jobb.Mondhatnánk hogy nem volt gyerek szobája.A bérgyilkosok királya nevelte,néha nem épp kedves módszerekkel.Továbbá megjelenik még Sam.Nos Samről keveset tudunk.Annyit összesen hogy a múltban volt,Celeana szerette és már nincs képben.
A Sóbányás rész az elején nagyon élethű,mármint teljes hú de bele a közepébe és beléd vág...Hihetetlenül lesokkolt.
Maga Távolvég és Adarlan részletesen ki van találva,az író részletes leírásokat ad a világa történelméről,szokásairól,öltözködési szokásokról és a királyi udvarról és benne uralkodó körülményekről.A könyvhöz még egy térképet is kapunk hozzá a könyvön belül.Több novella is megjelent hozzá,bár egyik sem olvasható magyarul tudomásom szerint.Megjelenik benne a kapzsi,elszegényedett,mégis feltöri vágyó udvar hölgy, a kedves,titokzatos,idegen, a leigázott ország hercegnője (akinek amúgy szervez része lesz a történetben.Nagyon jóban lesz Celeana-val,egymás segítségére lesznek többször is) jaa és ha az udvarnál tartunk meg kell említenünk Dorian herceget és Chaol kapitányt.Dorian első olvasatra beképzelt herceg,másodjára is,harmadjára máár látsz benne valami mást.Negyedjére pedig rájön az ember hogy felül emelkedik az udvara romlottságán.Bár nem mindenki rossz ott.A királynő kifejezetten kedves és imádja a fiát...csak hát...királynő.Eleve ezzel szerintem elmondtam hogy picit...naiv és anyagiasnak tűnő.De nincs sok szerepe.Ahogy a király se jelenik meg valami sokszor,de sugárzik belőle a rossz akarat,már rögtön.Nem azért de úgy érzem ő lesz a fő gonoszxD De nem tudom.Majd a második részből kiderül.Amúgy a fickó sok országot és régiót elfoglalt.Szóval kiegyezhetünk abban hogy utáljuk?xD Mert én nem komálom.Meg eleve,milyen marha csinál ilyen versenyt?Bérgyilkosok harca,ahol gazdagok pattognak? Huh...kreatív,kedves.Meg a vége..waa.
A versenyzők meg...Egy kivételével mind egy egy dick.Komolyan.A női versenyzőt lenézik,kikezdik meg gyilkolásszák egymást.Na kész..A gyilkosságok is részletesen vannak leírva.Szépen kifejtve.Ja amúgy Chaol....elsőnek kegyetlennek tűnik és ridegnek,másodjára már olvad aztán rájövünk hogy jó fej ő :D Ő lesz Celeana tanítója.Mintha amúgy kellene neki.Nagy szíve van,hiába volt "nemes" nem látszik rajta.Valahogy kilóg az ottaniak közül.Végig aggódik a lányért.Doriannal ellentétben nem egy irodalom kedvelő.Mégis tökéletesen megérte Celeanat és próbálja őt a jó úton tartani.
A történet folyamán kialakul egy...elképesztő szerelmi háromszög.Dorian a herceg,Chaol a kapitány és Celeana a bajnok jelölt szereplésével.És...a vége oly mértékben megdöbbentő...hogy padlót fogtamxD mégjobban megszerettem Celeanat. Top 5 kedvenc női főszereplőmben benne van.
 Néha van szemszög váltás,ami alapján megismerhetjük a hím egyedek gondolkodás módjába és lelkébe.Én személy szerint mindkettőt megkedveltem.Nem tudnék dönteni.Bár nekem a hercegekkel van egy enyhe elő ítéletem.

Összegzés:  Ez egy nagyon jó könyv.Magába szippant az egész hangulat,a szereplők minden minden :D Ajánlom mindenkinek aki szeretne utazást tenni egy különleges világban.
Nagy nagy kedvencem,az írónő stílusa nagyon jó,könnyen érthető,mégis korhoz illő. Négy része van kiadva és mindegyik megvan és a polcomon várja,hogy végre elolvassam :)



Szerelem első kattintásra-könyv- Lovely Books- Dream válogatás







Szerző: Emma Garcia
                                                               Kiadás éve:2013
                                                               Oldalszám:384



"Miután Rob,Viv volt vőlegénye harmadszor is lefújta az esküvőt,a lány tudja,hogy csak segítséggel állhat talpra.S miközben összetört szívek történeteit kutatja az interneten,kipattant az agyából az isteni szikra: saját weboldalt hoz létre,ahol az összetört szívek mindent egy helyen találhatnak meg.
Csakhogy útmutatás,amelyhez a blog bejegyzések révén jut,mintha nemigen segítene Rob visszaszerzésében.Éppen ellenkezőleg,úgy tűnik,hogy legjobb barátja és tettes társa,Max irányába vezeti.
De hát hol marad Max,amikor Vivnek leginkább szüksége lenne rá?Na és Rob belátja valaha a tévedését?Egyébként pedig létezik olyan hatékony kereső ,amely képes megakadályozni hogy összetörjük saját szívünket...vagy másokét?"


Nos....mit is mondhatnék erről a könyvről?
 Nem mindenkinek ajánlanám,néhány embernek nagyon unalmas,a tapasztalatok és a körbe kérdezések alapján. De nyugalom... van akinek nem.
Nekem nagyjából tetszett,a vég kifejlete irritálósága ellenére is.De kezdjük az elején.
Viv....egy irritáló karakter.Mármint mindenki tudja hogy Rob milyen,nem kedvelik.De ez a buta liba úgy bele van habarodva.....hogy az kész.Mellette meg ott van Max aki szereti,mindig számíthat rá de ő nem látja  a fától az erdőt...nagyon nem.
Amikor kidobta...végre felcsillant a remény sugár hogy hátha.A munkája is beindult,bár sokszor elrontotta....mert csak arra a marhára koncentrált.De jött Max és  tudjátok...Max mindent megold,rendbe teszi.De túl szép lett volna ha így folytatódik.Tudjátok...ilyen simán.A főszereplő libánk,akarom írni leányunk nagymamája megbetegszik,oda megy,de nyugi rendbe jön sőt..ez nem is igazán fedi le az egészet xD
Na de vissza Vivhez.Elcseszi,de nem kicsit,nagyon.Max eltűnik,de mentségére legyen mondva keresi. Sőt...Nemzetközi kampány meg minden játszik.
Bár azt mindenképp le kell írnom,hogy Max birkatürelmének és kitartásának jár az elismerés. Hihetetlen mit el nem tűr ennek a nőszemélynek.
Meg kell még említenem a "ribanc" karaktert ebben a könyvben.Viv legjobb barátnője.Akiben nagy változás,sőt tovább megyek fejlődés megy végbe a történet alatt.Az eddigi kúró-pajtások helyét átveszi valami más ami nagy szó,már az egyéniségéből kiindulva is.
A történet vége irritáló...de nem lövöm le a poént.
Csak annyit mondok kb így éreztem magam mikor a végére értem:

Szerintem ez a könyv....olyan...hangulathoz kötött szóval ha értékelnem kéne 5/3 
Ha valaki szakításon van túl,vagy érzi hogy közeleg akkor olvassa el.Nagyon hasznos tud lenni~
Mivel ez egy bolondos hisztis picsa története aki mélyre esik,de ki akar mászni belőle és tanácsokkal lát el,amire néha mindenkinek szüksége van....
Na de ennyit tudtam erről összehozni~
See you next time :3


2016. január 26., kedd

Faldöngető -könyv- Lovely Books- Ulpius










                                               Írta:Alive Clayton
                                              Megjelent:2013
                                             Oldalszám:424


Nos igen...Ulpius-házas könyv következik  :3 ezt is egy kicsit régebben olvastam már,de változatlanul kacagok ha eszembe jut egy egy részlet belőle xD
Egy elragadó történet,vicces szereplőkkel akik szeretnek szaporodnixD
Imádom Caroline-t és Simont is :D úgy gondolom egymás mellett tökéletesek,pedig én még a könyvekben is úgy állok a párkapcsolatokhoz hogy kapásból a hibát keresem bennükxD Na jó.Az övékben is van egy pár,de bájosak vele :D Bár szerintem Caroline kicsit hisztis picsa,de ezt bevehetjük nőcis vonások közé.Simon pedig túlságosan tudja hogy jól néz ki,ami veszélyes egy pasinál.Na de kezdjük...A rövid tartalommal:

Caroline Reynolds magáénak tudhat egy fantasztikus, új lakást San Franciscóban, egy irigylésre méltó háztartási robotgépet… O-t viszont nélkülözni kénytelen (és itt most nem Oprah-ról van szó, kedves olvasók). Tervezői karrierje felfelé ível, irodája a kikötőre néz, egy bombasztikus cukkinis kenyér receptje is az övé…,  de O-nak se híre, se hamva. Ott van neki Clive (a világ legaranyosabb cicája), a jó barátok, egy hatalmas ágy, csak O nem.

Azóta, hogy beköltözött új lakásába, az O nélküliség állapotát tovább nehezíti szexuálisan túlfűtött szomszédja , aki éjnek évadján olyan hangos faldöngetésben részesíti, amilyet még sosem hallott. Minden nyögés, náspángolás és… – ez csak nem nyávogás volt? –, szóval mindez hangsúlyozza a tényt, hogy nem csupán nem hagyják aludni, de még mindig meg van fosztva…, igen, helyes a tipp: O-tól is.Majd belép a képbe Simon Parker (tényleg, Simon, kérlek, lépj be). Amikor a faldöngetés odáig fajul, hogy jóformán szó szerint kilöki a gazdáját az ágyból, Caroline, arcán kielégületlenséggel, rózsaszín baby-dolljában végre szemtől szembe kerül már sokszor hallott, de sosem látott szomszédjával. A késő éjjeli ütközet… nos, vegyes érzelmekkel zárul.

A véleményem az hogy alapvetően egy jó alap sztori.Van egy enyhe ellentét a két szomszéd között.Az egyiknek jó a szexuális élete a másiknak meg annyira..nem,hiszen Mr.O kerüli. Caroline orgazmus nélküli és macskás élete meg lesz spékelve Simon változatos pajzán életének hangjaival.Mindegyik szeretőnek ad egy egy...érdekes becenevet.Van aki kacag de olyan is akad aki nyávog.A nyávogós hölgyike és Caroline macskája között első hallásra 'szerelem' alakul kixD Tegyük hozzá hogy a csávó olyan energikus hogy folyton csapkodja az ágya a falat.Mit ne mondjak...Erőteljes behatása lehet Simonnak. Egy nap a főhős nőnél elszakad a cérnácska és átkopog.És itt kezdődik el minden.A történetről jelenleg nem akarok túlságosan sokat mondani,mert azzal elmondanám az egész cselekvést.Így nem maradna meglepetés,bár ez egy 'tipikus' love  story de a bájos humorral megfűszerezve,no meg egy kis fűszeres veszekedéssel.
Én a címből meg a borítóból arra következtettem hogy tele lesz szexel.De nem.Komolyan csajos könyvre sikeredett.Nincs benne semmi olyan nagy lelki probléma vagy hasonló,kis lightos.A páros haláli,egymást oltogatják sokszor,Caroline eteti Simont jó párszor és így egyre közelebb kerülnek.Megéri elolvasni,ha csak egyszer is, bár szerinte ha valaki egyszer elolvasta időnként biztos elő fogja venni,már csak bele bele nézni is.Főleg az utolsó pár oldalt,ami egy másik szemszögből mutatja be a cselekvést. 
Picit a szereplőkre kitérve...Caroline picit földhöz ragadt,kesernyés stílusához Simon spontaneitása és gondtalansága jól passzol,a páros eléggé dinamikus és pörgős,hiába azt néznénk ki elsőnek a női főszereplőnkből,hogy ő lesz a megkeseredett mégis kedves macskás néni fura sütivel....Simon dug ellene.Vagyis tesz....Bocsánat billentyű botlás ~
Az írónő stílusa is jó.Tehát a nyelvezettel és a fordítással is meg voltam elégedve.Itt még azt is megjegyzem,hogy a fordítás Balázs Júlia munkája és nagy pacsi jár érte. Talán néhol éreztem egy kis vontatottságot,de pótoltak érte a humoros és izzasztó jelenetek.

Ha pontoznom kellene olyan...5/4 
Komolyan ma eléggé....lendületben vagyok...talán túl sok a kávé...Lehet még jelentkezem...vagy nem :3
Bye Bye~